Azután jött a világméretű koronavírus járvány… és rövid idő alatt szinte minden megváltozott. Látható, hogy a home office és az irodai munka valamilyen arányú keveréke már a legkedveltebb foglalkoztatási mód – már azokban a munkakörökben, ahol ez egyáltalán lehetséges.

Ami azonban elsőre egyszerűnek tűnik, nos mégsem az. A hibrid munkarend nem intézhető el annyival, hogy a kolléga majd néha bejön, máskor meg otthonról (vagy ahonnan akar és tud) dolgozik. Mert például ki viseli az otthoni munkavégzés költségeit, munkahelyi balesetnek számít-e, ha valaki elcsúszik a saját konyhájában vagy ugyanúgy jár-e utazási költségtérítés annak is, aki csak egy héten egyszer jön be dolgozni? Kérdés az is, hogyan ellenőrizhető a munkavállaló és mi a helyzet a részmunkaidősökkel? Ráadásul új munkaerő rekrutációja esetén a jelentkezők számára ez vált az egyik legfontosabb kérdéssé, azaz dolgozhat-e távolról és ha igen, akkor milyen feltételekkel, mennyi időt, hogyan.  

A hibrid munkarend tehát nem csak munkaszervezési kérdés, hanem egyben hatékonysági és jogi tényező is. Kutatások igazolják, hogy a jól szervezett hibrid munkarend piaci előny és növeli a hatékonyságot. Eközben pedig meg kell felelnie a hatályos és gyakran módosuló jogszabályi előírásoknak is! 

Vajon az Önöknél bevezetett hibrid munkarend minden tekintetben megfelel a szabályozási környezetnek és eleget tesz a legújabb szervezetszociológiai kutatások eredményeinek? Szívesen áttekintjük Önnel együttműködésben és Önt támogatva azt, hogy lehetne-e jobban, kellene-e szabályosabban csinálni ezt?